A mutet napja gyorsan elment vagy kábán feküdtem kiütve a fájdalom csillapitoktól, vagy hánytam szintén attól.
És jött az éjjel! Iszonyatosan fajt a lábam de nem akartam fajdalomcsillapitot mert féltem hogy megint hányni fogok. Egy szemhunyast sem aludtam, leginkabb azon gondolkoztam hogy mivel érdemeltem én ezt ki? Csak nem akart reggel lenni, csak bámultam az órát egész este... Ami még szornyubbe tette az az volt hogy a teremből kiállt egy cső ami ugye korszerű módszer hogy ne kelljen leszivni a térdét hanem magától eresszen le. I<3agytal!!! Szerintem annál meg a kateter is jobb lehet?! Mindenesetre az ágytál macerás és kellemetlen! Életem legrosszabb estéjén túl vagyok!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése